Ma a kezembe akadt két népszerű pletykalap.
Ez így nem igaz.
Ma megvásároltam két pletykalapot, mert érdekesnek tűnt a címlapjuk.
Aztán, ha már megvettem, el is olvastam őket.
No, most képben vagyok valamelyest, ki kivel kavar mostanság, már amennyire lehet hinni az ilyen újságoknak.
Volt egyszer egy ötletem, ami szerintem nagyon nyerő lenne, csak nekem nincs kapacitásom (időm, energiám) végigvinni.
Össze kellene gyűjteni pár híres embert, akik érdekesek és népszerűek, és megnézni az utolsó 10-15 évüket szerelmi szempontból.
Azt, amit róluk a pletykalapok ezekben az években összehordtak.
Sajnos sokuknál ugyanaz a forgatókönyv.
A híres sztár (csillag) megtalálta az igazit. Hatalmas a szerelem. A két fiatalt az Ég is egymásnak teremtette. Vagy:
Sok csalódás után végre megtalálta az igaz szerelmet.
Utána pár tudósítás a hatalmas boldogságról.
Együtt nyaralnak, együtt élnek. Képek az álompárról.
Esetleg esküvő, lagzi és gyermekáldás.
Aztán:
Gondok a kapcsolatban?
Vagy egy sokkoló: Kiderült a rút igazság – éveken át csalta a párját.
Végül:
Válik az álompár! Már szét is költöztek.
Aztán kis idő múlva kezdődik az egész elölről, egy új ember oldalán.
Ez nem egyedi eset, hanem minta. Egy tipikus történet. Persze, megesik ez a névtelen szomszéddal is, meg a nővel a buszmegállóból. Csak ők nem érdekesek.
A pletykalapok kelendőek. Ezért lenne az a könyv is kelendő, amelyik azzal foglalkozna, hogy hírességeink közül ki, mikor, kivel volt szerelmi kapcsolatban.
Mikor találta meg az első, második, majd sokadik nagy szerelmét.
Ki kivel kavart címet adnám neki.
Rosszmájú és utálatos vagyok, tudom. :)
Na, de mit mondjak erre? Aki nem akarja, hogy meg... izélgessék…, az ne álljon kurvának.
Nézzük a mostani termést:
Újra címlapon Liptai Claudia. Bár most elég témát szolgáltat Mary Zsuzsi, de Claudiára lehet számítani. Ha kell valami hír, akkor előrángatják.
Mondjuk, aki nem csinál semmit, és nem nyilatkozik semmit, és elhiteti mindenkivel, hogy dög unalom élete van, arról nem igazán lehet mit írni.
Mindkét újság ír róla. Az egyikben nagyon dögösen néz ki vörös ruhában.
A másikban a címlap sztori, ami éppenséggel nem túl izgi: Claudia gyerekágyakat nézegetett Péterrel.
Persze, a naiv olvasó rögtön arra tippel, hogy a közös gyereküknek, de kiderül, nem ám, iskolás korú gyereknek.
Ez aztán a hír! Bár, bevallom, ötezerszer inkább ez, mint a felrobbant, meggyilkolta, halálos baleset és társai borzalmak.
No, megtudtuk, él és virul, és viharos boldogságban él szerelmével, Péterrel.
Péternek két kisgyereke van, az egyik nemrég született. Apuka pedig nemrég hagyta el családját a szerelme miatt. Claudia már csak így szokta. Gyengéi a kisgyerekes apák (vagy fordítva).
Az ilyen elhagyott családokról, mint például a Varga Feri családja is, nem sok szó szokott esni. Mert mit is lehetne írni. Ők csak csendben szenvednek.
Persze azt is tudjuk, hogy sosem a harmadik a hunyó. Ahova be tud férkőzni egy harmadik, ott már van egy rés. Valami már nem jól működik.
Na de mi a mostani sláger? Megjavítjuk az elromlott ruhát, csizmát? Dehogy. Menjen a szemétbe, és jöjjön az új!
Aztán megtudjuk, hogy Gregor Bernadett boldogan él a férjével. Nos, Bernadettnek is színes élete volt. Sokan szurkoltunk neki (hogy végre boldogságra leljen), mikor összejött Nyuszómuszóval. Mert évek óta állt a bál, másról se lehetett olvasni, mint hogy ő a kenyérkereső, a férje csalja… Ilyen férj minek?
Aztán a fellángolás amilyen gyorsan felizzott, olyan gyorsan ki is hunyt.
Teljesen hasonló módon, mint amikor pár éve Farkasházy Réka hagyott ott csapot-papot és férjet, hogy egy pár legyen Németh Kristóffal. Hej, rég volt, tán igaz se volt…
Nyuszómuszónak is drukkoltunk pedig annak idején, amikor online társkeresőn megtalálta élete párját, a 3 gyerekes Mónikát. Sok egyedülálló anyának adott ez reménységre okot…
Sajnos ennek se lett szép vége.
Lőrincz L. Lászlóról szóló cikk érdekes volt, keveset tudtam róla eddig. Persze, ebben semmi zamatos botrány.
No, a viszkis rabló, aki hamarosan szabadul. Sármos férfi. Nem támogatom a bűnözést, vagy a bankrablást, nem is éri meg, mert vagy lelövik őket, vagy tizenéveket kapnak büntetésül, de a viszkis egy betyár. Amolyan Rúzsa Sándor vagy Sobri Jóska.
Nem lehet haragudni rá.
Mint ahogy Stohl-ra sem. Stohl remek példa arra, hogy hibázhat valaki, csinálhat nagy disznóságot, de ha szeretik, akkor megbocsátanak neki.
Ha szabadul, máris vezetheti az új műsort.
Én mondjuk nem vagyok egy Stohl fan, társnak borzalmas lehet, de jó színész, és valószínűleg kedves ember, ha ennyire szeretik.
Schwartziról ne is beszéljünk. A pletykalap szerint megbocsátott neki a felesége.
Aztán egy cikk Jennifer Lopezről, akinek hála, már nem érzem cikinek a nagy fenekemet. Jennifernek is volt egy szép love storyja, Marc Anthony sem volt egy csúnya férfi, két gyönyörű gyerek, és mi a vége? Elváltak. Kár értük.
Mint ahogy kár Gáspár Laciért és Renátáért. Ott is volt nagy szerelem, szép esküvő, nagy boldogság, kisgyerek – és máris vége.
Lola és Baronits Gábor is szakított… Nem olyan rég még Ungár Anikó arról áradozott, mennyire szereti a leendő menyét, Lolát. Hát, nem Lola lesz a menye.
Leonardo di Caprio anyjának pedig valószínűleg sosem lesz menye, hisz arról híres, hogy sorra elüldözi a fia választottjait. Pedig nem akármilyen nőkkel áll össze a kis Leonardo, többségük híres modell vagy színésznő.
Persze annak, aki abból él, hogy milliók követik az életét, sokkal nehezebb egy normális kapcsolatot végigvinnie. Elmegy egy boltba, és valaki már le is fotózta.
Nehéz lehet ezt megélni.
Olyan kevés a boldogan éltek, míg meg nem haltak történet. Persze, az dög unalom. De a jó példa ösztönző lehetne.
Ma csak ilyen negatív sztorikkal szembesültem. Van, amikor 10-15 vagy még régebb óta egymással boldog emberekről írnak. Mert azért ilyenek is vannak, szerencsére.
Ui.: Azért nem is vagyok annyira rosszmájú. Ha látok egy szép és boldog párt, azt kívánom, bárcsak ők kivételek lennének.
De nem én vagyok a jó tündér, az én kívánságom kevés a boldogsághoz.
